Rab-sziget

Nyaralók paradicsoma az Adrián

A kis, 22 km hosszú és 11 km-es legnagyobb szélességgel rendelkező, közel 10 ezer lakosú Rab sziget egy igazi gyöngyszem, az Adria kilencedik legnagyobb szigete. Legmagasabb pontja a 410 méter magas Kamenjak, alapjában véve, egy karszthegység, egy része mediterrán fenyőerdőkkel borított, másik része kopár kőrengeteg.

A délnyugati Kalifront félsziget majdnem teljes területe fenyvesekkel borított, ez a sziget legérintetlenebb területe. A mezőgazdaság a kisebb-nagyobb völgyekre összpontosul. Itt a gazdaságokban szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. Rab sziget 4
A sziget napjainkban a turizmusból él, kellemes mediterrán klímája, csodálatos városai, több gyönyörű érintetlen sziklás öblei, gazdag növényzete, és homokos partjai – amelyek közül itt található az ország legnagyobb homokos strandja a Paradicsom-part – miatt igen kedvelt üdülőhely. Fővárosát, az 554 lakosú, jellegzetesen középkori, városfallal körülvett Rabot már Kr. e 360-ban is lakták az illírek.
Majd jöttek a görögök és a rómaiak, és nekik köszönhetően mára szinte “múzeum-szigetté” vált Rab, ezen kívül Európa szerte ismert a középkori fesztiváljáról, ahol helyi íjászok mérik össze tudásukat, helyi speciális íjszerszámmal az arbalesttel. Mind a város, mind a sziget jelképe a négy harangtorony, melyek közül kettőbe fel is mehetünk és megcsodálhatjuk a tengerre nyíló lélegzetelállító kilátást. A tornyok közül a legidősebb a 11. században épült.

Vélemény, hozzászólás?